Beruházás bemutatása
A Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás 2007. október 25-én alakult azzal a feltett szándékkal, hogy a társulást alkotó települések felhagyott, bezárt szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációját végrehajtsa. A társulás létrehozásáról szóló döntést az összefogással történő pályázat lehetősége motiválta, hiszen a lerakók rekultiválásához elnyerhető minimális támogatás összege 650 millió Ft, amely egy-egy projekt esetében kb. tízszerese a költségeknek. Összefogással ez az értékhatár elérhető, a kapcsolódó kivitelezési tevékenység pedig költséghatékonyabban végezhető, hiszen komoly közbeszerzési értékről van szó.
Az elmúlt 20 évben jelentős változások mentek végbe a magyarországi hulladékgazdálkodás területén, megváltoztatva a hulladéklerakás gyakorlatát és a törvényi előírásokat. Az 1990-es évek elején szinte minden önkormányzat rendelkezett egy-egy, esetleg több lerakóval, melyeknek a döntő többsége nem felelt meg a nemzetközi gyakorlatnak, s többnyire műszaki védelem nélkül kiépített, ún. rendezetlen lerakók voltak.
Az első, az európai normáknak megfelelő lerakó Debrecenben épült meg, a beruházó országának szabályozása alapján.
A Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás bővítésének körülményei:
A 2007. novemberében Gesztely, Alsódobsza és Sajószentpéter települések által ugyanezen pályázati konstrukció keretén belül benyújtott EMT elutasításra került. Ezt követően a Fejlesztési Igazgatóság levélben hívta fel Sajószentpéter figyelmét, hogy jelezze csatlakozási szándékát a társuláshoz, elősegítve ezzel a területén levő, rekultiválandó lerakóra elnyerhető támogatás elnyerését, valamint levélben értesítették a társulás elnökét, Kovács Tamást, hogy a társulás további pályázati szándékát célszerű megerősíteni Sajószentpéter felvételével.
Sajószentpéter Város Önkormányzata írásbeli felvételi, csatlakozási kérelemmel fordult a Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás elnökéhez, Kovács Tamáshoz.
Erre a Társulási Megállapodás XIII. Fejezet 48./ pontja (”Tagfelvétel”) biztosít lehetőséget, mert ”a Társulás nyílt, más önkormányzatok - amennyiben a hulladéklerakók rekultivációjával kapcsolatos feladataikat a Társulási Megállapodásban rendszer keretein belül kívánják megoldani - a Társulás Elnökéhez intézett írásos csatlakozási kérelmet nyújthatnak be. A csatlakozási kérelemről a Társulási Tanács minősített többséggel hozott döntésével előzetesen állást foglal. A Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz valamennyi tag önkormányzat képviselő-testületének Ötv. szerinti minősített többséggel hozott döntése szükséges.”
A Társulás a fentiek szerint járt el, azaz a csatlakozási kérelemhez a Társulási Tanács előzetesen hozzájárulását adta (2009. május 8-i határozat), majd az egyes önkormányzatok képviselő testületei fogadták el -ellenszavazat nélkül- a felvételt, illetve az ezt is tartalmazó Társulási Megállapodás 1.sz. módosítását, és az Alapító Okirat 1. sz. módosítását.
A Társulási Megállapodást Sajószentpéter felvétele annyiban érintette, hogy azt módosítani kellett annyiban, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt önkormányzatokat ki kellett egészíteni az újonnan felvett Sajószentpéter adataival is. Ugyanezt kellett tenni az Alapító Okirattal is, csak annak nem a mellékletét, hanem a Preambulumát kellett kiegészíteni Sajószentpéterrel, mint új taggal.
A társulás területén így összesen 12 db felhagyott, bezárt lerakó található, melyek mindegyike önkormányzati tulajdonban van. A lerakók jelenleg komoly gondot jelentenek a települések menedzsmentje számára, hiszen az illegális lakossági lerakás megakadályozása, a lerakók körbekerítése, őrzése költségekkel terheli az amúgy is forráshiányos büdzsét. Az önkormányzatok finanszírozási nehézségei miatt korábban nem készülhettek el a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és ennek végrehajtási jogszabályaiban foglalt határidőkre a lerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultiváció tervezése és végrehajtása. Az előbb említett felülvizsgálatok és rekultivációs tervek idő közben elkészültek, valamint azokat az ÉM-KTVF határozatban elfogadta, azonban a rekultiváció műszaki megvalósítása csak pályázati támogatásból történhet, illetve ez jelentheti az egyetlen kiutat a társulás települései számára, mivel a pályázati támogatás elmaradása esetén önállóan nem képesek az önkormányzatok a törvényi kötelezettségeik végrehajtására.
Amennyiben a pályázat elnyeri az igényelt támogatást, az egyes esetekben előírt monitoring tevékenység folytatására elő fogják tudni teremteni az adott önkormányzatok a szükséges összeget.
A területen található lerakók rekultivációjával lehet elérni, hogy az általuk elfoglalt területek beilleszkedjenek a környezetbe, megakadályozható, illetve megelőzhető legyen egy esetleges környezetkárosítás, ami a lerakóban lévő hulladék mállásából, kémiai átalakulásából, csapadékvízzel történő transzportjától következhet be. Elérhető, hogy folyamatos monitoring révén folyamatosan ellenőrizzük a lebomlási folyamat hatásait, beavatkozhassunk esetleges környezetkárosító, szennyező folyamatok észlelésekor. A rekultiváció eredményeként környezetünk védelme fokozódik, csökken a veszélye a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének.
A projekt megvalósítására a társulás előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, melynek szakvéleménye alapján a területen található, felhagyott, bezárt szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációját a legcélravezetőbben a következők szerint lehetne végrehajtani:
A projekt megvalósítására legcélszerűbbnek mutatkozó változat szerint 6 lerakó helyben, 6 lerakó felszedéssel történő rekultivációja javasolt.
Mindegyik, a projektben részt vevő TSZH-lerakóra elkészült a környezetvédelmi felülvizsgálat a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján a társulást alkotó önkormányzatok megrendelésében. A felülvizsgálati dokumentációkban foglalt megállapításokat az ÉM-KTVF határozatban fogadta el, amely határozatokban a felügyelőség előírásai is benne foglaltatnak. Ezt követően elkészültek a lerakókra vonatkozó rekultivációs tervek, folyamatosan egyeztetve az ÉM-KTVF-fel. A folyamatos kapcsolattartásnak és egyeztetésnek köszönhetően, a beadott anyag lényeges módosítások nélkül fut át a határozatig tartó folyamaton. A hatóság határozatában előírja a rekultiváció végrehajtását, annak körülményeit, valamint határidőhöz köti, továbbá egyéb előírásait is rögzíti.
A projekt mellett szóló érvek:
A projekt területen a környezeti problémák jelentősen csökkennek, hiszen a vízbázisok károsítása, veszélyeztetése megszűnik. A hulladék elhelyezésére fordított terület-felhasználása csökken, megáll a talajszennyezett területek növekedése. Csökken a lakosság és az állatállomány egészségügyi veszélyeztetettsége. Kedvező tájképi változások tapasztalhatók a meglévő TSZH-lerakók rekultiválásával.
A rekultiváció kedvezően hathat a társulás területére irányuló befektetésekre, ami a munkahelyteremtések révén csökkenti a munkanélküliség mértékét. Maga a rekultiváció támogatása foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési motort jelent a maga több százmilliós forrásával.
A rekultivációval együtt járó szemléletváltás, szelektív gyűjtés terjedése a térség korábbi munkakultúrájára építhető és a kisebbség számára is megfelelő életkörülményeket teremthet. Mindemellett egy fejlettebb hulladékgazdálkodási rendszert jelenik meg, az újrahasznosított anyagok csökkentik a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. A szelektív gyűjtés növeli a lerakó élettartamát, ezáltal csökken az új területek bevonásának kényszere. A térség déli területein a komposztálással a biogazdálkodás, mint természet közeli agrárgazdálkodás kerülhet előtérbe, magasabb megélhetési szintet eredményezve a lakosság körében.
A projekt megvalósítása során különös figyelmet fordít arra, hogy építsen a megvalósítás helyszínéül szolgáló kistérség erőforrásaira.
A projekt előkészítési fázisát a Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás 2008. év júliusában a projektmenedzsment szervezet és a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó hirdetmény közzététele nélkül induló egyszerű közbeszerzési eljárás keretében történő kiválasztásával kezdte meg.
A projekt előkészítő fázisában 23 640 000 Ft költséget tudott a Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás elszámolni, amely költségek mellett saját forrásból biztosította már a környezetvédelmi felülvizsgálatok és a rekultivációs tervek elkészítését. Ezen előkészítési költségek összességében az egy milliárd forintot meghaladó összköltségű projekt megvalósítását teszik majd lehetővé.
A beruházás több, mint 28 000 lakos számára ad lehetőséget, hogy megszabaduljon a 12 db felhagyott, bezárt lerakó bizonytalan környezeti viszonyaitól.